FELIRATKOZÁS HÍRLEVÉLRE »

LEZÁRULT PÁLYÁZATOK

A Tatabányai Múzeum „És igyekezzetek a városnak jólétén… mert annak jóléte lesz a ti jólétetek” (Jer 29, 7) – Egy újító bányamérnök, Ranzinger Vince emlékezete” című,
a Múzeumok Éjszakáján (2016) megvalósított programjának rövid ismertetése


Pályázati azonosító: 204107/00218 ()


Az országos múzeumi rendezvényekre mindig kiemelt eseményként készül a Tatabányai Múzeum kollektívája. A Múzeumok Éjszakáján hagyományosan szerepet vállal az intézmény, szem előtt tartva – az alapvető múzeumi funkción túl – a változatos és szórakoztató közönségprogramok kidolgozását. 2015-ben – kapcsolódva a városi sörfesztivál programjához – Sör és perec címmel sikerült egy nagy látogatószámot produkáló, egyben rendhagyó estével magasra tenni a lécet.
 Az idei, 2016-os Múzeumok Éjszakája nívódíj pályázatát három kategóriában – Hősök, felfedezők, újítók – írta ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkársága. A Tatabányai Múzeum pályázatát, melynek címe „És igyekezzetek a városnak jólétén… mert annak jóléte lesz a ti jólétetek” (Jer 29, 7) – Egy újító bányamérnök, Ranzinger Vince emlékezete, az „Újítóké a jövő” kategóriában közönségdíjra jelölték, azaz bejutott az országos öt legjobb pályázó közé.
A program összeállításakor több szempontot is figyelembe kellett venni, hogy a lehető legjobban ki tudjuk használni az éjszakában és a témában rejlő remek és izgalmas lehetőségeket. A rendezvény elsődleges célja Ranzinger Vince munkásságának bemutatása volt, emiatt az OMBKE Tatabányai Helyi Szervezetének tagjaihoz fordultunk szakmai segítségért, akik készséggel álltak a múzeum rendelkezésére. A Bányászati és Ipari Skanzenben, valamint a Ranzinger-kilátónál tartott előadásaikból sok mindenre fény derült ezen a nyári éjen. A program egyébként három helyszínen valósult meg, a már említett skanzen mellett a Tatabányai Múzeum központi kiállítóhelyét és a Kő-hegyről induló éjszakai, bányászlámpás túrát kell megemlíteni.
Az est a Bányászati és Ipari Skanzenben indult Balogh Csaba (OMBKE) előadásával, amit Kovács Éva múzeumpedagógus játékos ráhangolója követett. A résztvevők ezután tollat és feladatlapot ragadva igyekeztek megoldani a skanzen különböző pontjain kijelölt feladványokat, amelyben a Tatabányai Múzeum Baráti Körének tagjai is segítségükre siettek. A kasházban Pápai Zoltán fotográfus készült kreatív fényképezéssel: bányászlámpa, kobak és egy kis szénpor, na meg pár vállalkozó kedvű látogató, és máris készen álltak a leszállásra (értsd: lefotózásra) bányászaink. A fotókat a rendezvény után e-mailben küldtük el a résztvevőknek.
A skanzen után buszra szálltunk, és a város fölé magasodó, több látványosságot is a hátán hordó Kő-hegyre érkezett csapatunk. Kisné Cseh Julianna régész-történész vezetésével először a Turul Emlékműnél, majd a Szelim-barlangban ismerhették meg az érdeklődők Ranzinger Vince és a MÁK Rt. szerepvállalását a térség kulturális, szociális és infrastrukturális fejlődésében. A barlangból kiérve már tapintható volt a félhomály, és az est is beszőtte lassan a tájat, így már indokolt volt a kis bányászlámpák bekapcsolása, melyek szolid fénye csodás hangulatot varázsolt a kilátóhoz vezető úton. Megérkezve az impozáns fémszerkezethez, mintegy akklimatizálódás gyanánt, a frissebbek a kilátó tetején, a többiek a környező padokon fújták ki magukat, majd Bársony László, az OMBKE Tatabányai Helyi Szervezetének elnöke mondott el pár értékes gondolatot Ranzingerről. A Bányászhimnusz közös eléneklése után a harmadik, egyben utolsó állomása következett az éjszakának.
Az akkor még megnyitás előtt álló, de már kész állapotban lévő új, kétszintes, interaktív állandó kiállítás, a Metamorfózis bemutatásával zárult a Múzeumok Éjszakája Tatabányán. A tárlat egy-egy jellegzetes egységében (Honfoglalás kora, ill. a ’70-es évek lakáskultúrája) az adott kornak megfelelő zenei produkciók (sámándobolás, ill. korabeli magyar slágerek szájharmonikán) várták a látogatókat. A kiállítás ember és természet kapcsolatát mutatja be az őskortól napjainkig, s az általa nyújtott kiváló audiovizuális „miliőt” a muzeológus kollégák, A. Pál Gabriella, Kisné Cseh Julianna és Kiss Vendel szakvezetése tette igazán teljessé. 
Az éjszaka sikerét a látogatói visszajelzések mellett a nagy médiaérdeklődés is mutatja, hiszen a helyi sajtó mellett országos publicitást is nyert a program. Az MTVA M1 hírműsora élőben jelentkezett be a múzeum rendezvényéről, ráadásul többször is – jelen cikk írójának tudomása szerint ezt az országban csak a Tatabányai Múzeum mondhatja el.
A programot a Nemzeti Kulturális Alap (NKA - www.nka.hu) támogatta.

A program során a következő intézményekkel, szervezetekkel működött együtt a Tatabányai Múzeum:
OMBKE Tatabányai Helyi Szervezet: előadások a skanzenben és a Kő-hegyen
Fortuna Jegyiroda: a rendezvény népszerűsítése szórólapok és plakátok kihelyezésével
Tatabányai Múzeum Baráti Kör: segítség a rendezvény lebonyolításában

A rendezvény szórólapja
**********************************************

Szakmai beszámoló a „Korszakok és birodalmak határán – a kelták Komárom- Esztergom megyében” című kiállítás megvalósulásáról

Az NKA által kiírt pályázat kódszáma: 3506/183

I.A kiállítás hasznosulása:
A kiállítás nyitva tartását február 1-éig meghosszabbítottuk. A közönség érdeklődése mellett oka volt az is, hogy a kapcsolódó szakmai konferenciát csak január 15-ére tudtuk megszervezni. A lévai Tekovské Muzeum már novemberben jelezte szándékát a kölcsönzésre. Mivel ők február 26-án kívánták nyitni a kiállítást (ez megvalósult!), a február 1-ei zárás indokolt volt. A bontás után a tárgyak a mi szervezésünkben, tovább kölcsönzéssel utaztak Lévára.

Látogatószám:
A Korszakok és birodalmak határán – A kelták Komárom-Esztergom megyében c. időszaki kiállításhoz kapcsolódó látogatói szám (2014. augusztus 29-e és 2015. február 1-je között):
5231 fő

A kiállítás tényleges bevételei:
A kiállításhoz kapcsolódó jegybevétel a múzeumpedagógiai foglalkozásokkal: 260 200 Ft, azaz kétszázhatvanezer kétszáz forint volt!

A kiállításhoz két nyomtatvány kapcsolódott, egy leporello, halványzöld alapon, A/4 formátumban, angol összefoglalóval, valamint a múzeumpedagógiai foglalkoztató füzet /lsd.3. pont/. Mind a két kiadvány ingyenes volt, ill. a múzeumpedagógiai foglalkozások ára tartalmazta a kiadvány árát is. Az 500 példányban készült füzet elfogyott.

A kiállítás kapcsán a Tatabányai Múzeum által a sajtó részére továbbított sajtóanyagok:


1.    Előzetes sajtóanyag:
Kelták érkeznek Tatabányára

Korszakok és birodalmak határán címmel időszaki kiállítás nyílik a Tatabányai Múzeumban, mely a kelták Komárom-Esztergom megyei történetét állítja középpontba. A különleges régészeti anyag közt találunk olyan műtárgyakat, melyeket most tekinthet meg először a közönség Magyarországon. A kiállítást Bencsik János, Tatabánya országgyűlési képviselője nyitja meg 2014. augusztus 29-én, 17 órakor.

A kiállítás Komárom-Esztergom megye területén előkerült vaskori leletanyagból válogat. Az ókori szerzők által keltának, gallnak, vagy galatának nevezett törzsek nyugat felől, a Duna vonalát követve érkeztek a térségbe. A régészeti terminus szerint La Téne kornak nevezett időszak, a késői vaskor a Kr.e. 5. század közepétől a római hódításig tartott. A falusias telepek mellett a késői vaskor utolsó szakaszában Esztergom-Várhegyről már erődített telepüket (oppidum) is ismerjük. A legkülönlegesebbek azonban a temetők. A korai időszak harcosainak végső nyughelyét tárták fel Hetényben (Chotin), a Duna bal partján. Ez a leletanyag még nem volt látható Magyarországon. A római hódítás nyomán tovább folyt az élet, a meghódolt őslakos előkelőket négykerekű kocsikon temették el. A múlt század elején Környén előkerült kocsisír anyagát sem láthatta még a közönség. A bemutatásra kerülő anyagot több múzeum (Magyar Nemzeti Múzeum, MNM Esztergomi Vármúzeuma, MNM Balassa Bálint Múzeuma, Kuny Domokos Múzeum, Duna Menti Múzeum és a Tatabányai Múzeum) gyűjteményéből válogatták össze. A kiállítás 2015. február 1-ig tekinthető meg a Tatabányai Múzeumban.

A kiállítás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

2.    A kiállításhoz szervezett tudományos konferencia sajtóanyaga a konferencia programjával kiegészítve:
Korszakok és birodalmak határán – Kelták a Kárpát-medencében
Nemzetközi tudományos konferencia
2015. 1. 15-16.

KORSZAKOK ÉS BIRODALMAK HATÁRÁN – A KELTÁK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN címmel rendez kétnapos nemzetközi tudományos konferenciát a Tatabányai Múzeum 2015. január 15-16-án.
A konferencia a tavaly megnyílt időszaki kiállításhoz kapcsolódva kerül megrendezésre, s a korszak kutatóinak reprezentálásában veszi sorra mind a régi, mind pedig a legutóbbi kutatások eredményeit.
A tárgyalt korszak a vaskor, kitekintve a kelta betelepülést közvetlenül megelőző időszakra egészen a római hódítás koráig, a kelta továbbélést még nyomon követhető Kr. u. 2. századig. A konferencia témájának földrajzi kerete a Kárpát-medence, a Szlovákiából érkező kutatóknak köszönhetően a Duna mindkét oldala.

KORSZAKOK ÉS BIRODALMAK HATÁRÁN – KELTÁK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
című tudományos konferencia programja

Konferencia helyszíne:     Tatabányai Múzeum
            2800 Tatabánya, Szent Borbála tér 1.
            (A Vértes Agorája épületében)
Időpont:  2015. január 15-16.

2015. január 15.
900 – 1000        Érkezés, regisztráció
1000 – 1020        A konferencia nyitása, a konferencia vendégeit köszönti:
                                    BEREZNAI CSABA
                                Tatabánya Megyei Jogú Város alpolgármestere
Elnök:        Ratimorski Piroska
1020 – 1040    Novinszki-Groma Katalin:
        Kora vaskori temetkezések a mai Tatabánya területéről – különös tekintettel a tatabánya-dózsakerti temetőre
1040 – 1100    Tokai Gábor:
            A Kárpát-medence az írott forrásokban a kelták idején
1100 – 1120    A. Pál Gabriella:
            Jöttek – láttak – maradtak? – Késővaskori és kora római feltárások Tatabányán
1120 – 1140    Vita, kávészünet
1140 – 1200    Jerem Erzsébet:
        A pilismarót-basaharci kelta temető
1200 – 1220    Tugya Beáta – Száraz Csilla – Havasi Bálint:
            Késő kelta szarvasáldozatok Zala megyében
1220 – 1240    Vita, kávészünet

1240 – 1400    Ebéd

Elnök:            Jerem Erzsébet
1400 – 1420    Istvánovits Eszter – Kulcsár Valéria:
            Az alföldi szarmata földművelés kialakulásának kérdései.
            Módszertani vázlat
1420 – 1440    Gallina Zsolt - Tímár Lőrinc:
        Kelta falu épületei Ordacsehiből
1440 – 1500    Horváth M. Attila:
        La Tène kori temető a Csepel-sziget északi csúcsán
1500 – 1530    Vita, kávészünet
1530 – 1550    Samuel Marian - Pölhös Margaréta:
        A lévai kelta temető (Léva – Kaufland, 2005)
1550 – 1610    Ratimorski Piroska – Gere Marek:
Komárom és vidéke a késő La Téne korban
1610 – 1630     Mário Žáčik:
            Kelták nyomai a Nyitra középső szakaszán
1630 – 1650    Torbágyi Melinda:
            Késő kelta pénzverés
1730 – 1750    Vita, kávé
1800 – 1900    Szakvezetés a „Korszakok és birodalmak határán – A kelták Komárom-Esztergom megyében” című időszaki kiállításban
1900 –            Vacsora
 
2015. január 16.
Elnök:        Mráv Zsolt
900 – 920    Bíró Szilvia:
            A deserta Boiorum kérdése. Fikció és valóság
920 – 940    Kovaliczky Gergely:
            A provinciális őslakosság továbbélése az ún. bennszülött települések tükrében Dél-Baranyában
940 – 1000    Pásztókai-Szeőke Judit:
            Római imperializmus és bennszülött identitás: római matrónák, pannóniai asszonyok
1000 – 1020    Sáró Csilla:
        Helyi szokások – általános divat: kelta eredetű női viselet-ábrázolások
        Komárom- Esztergom megyei síremlékeken
1020 – 1040    Vita, kávé
1040 – 1100     Prohászka Péter:
            Észrevételek a Púchov-kultúra Kr. u. 1. századi temetkezéseihez
1100 – 1120    Ottományi Katalin:
            Az érdi villagazdaság 1. századi előzményei (Érd- Simonpusztai – dűlő)
1120 – 1140    Margaréta Musilová – Jana Minaroviech:
Hipotetikus rekonstrukció az I. számú római épületről és az amforák raktáráról a pozsonyi várban
1140 – 1200    Csikó Anna:
            A vértesszőlősi villagazdaság a Kr. u. 1-2. században
1200 – 1220    Mráv Zsolt:
            Az azalus törzsi elit a császárkorban. Kocsi és lósírok Komárom-Esztergom megyében
1220 – 1240    Vita, kávészünet
1240 – 1400    Ebéd
1400 – 1500:    Szakmai vezetés a Metamorfózis – Ember és természet kapcsolata az Által-ér völgyében című új állandó kiállításban
1500 -        A. Pál Gabriella: A konferencia zárása


3.    A kiállítás 5000. látogatója köré szervezett sajtóesemény kapcsán kiadott sajtóanyag:
Jó helyre került a múzeum ajándéka

A tatabányai Szent Margit Általános Iskola legifjabb diákjai nyerték a Tatabányai Múzeum által a Korszakok és birodalmak határán címet viselő kiállítás 5000. látogatójának felajánlott éves családi bérletet. A tárlat, amely a kelták Komárom-Esztergom megyei történetét állítja középpontba, 2014. augusztus 29-én nyílt meg, több múzeum (Magyar Nemzeti Múzeum, MNM Esztergomi Vármúzeuma, MNM Balassa Bálint Múzeuma, Kuny Domokos Múzeum, Duna Menti Múzeum és a Tatabányai Múzeum) gyűjteményi anyagát felvonultatva.

A Szent Margit iskola elsősei múzeumpedagógiai foglalkozásra érkeztek Kovács Évához, ám ekkor még nem sejtették, hogy köztük van a kiállítás ötezredik látogatója. A 2015-ös évre szóló múzeumi bérletet A. Pál Gabriella múzeumigazgató adta át az osztályt elkísérő pedagógusoknak, Deákné Csom Andreának és Buda Andreának. A gyerekek egy igazi, jó osztályközösséghez híven megbeszélték, hogy a bérletet egymás közt felváltva, megosztva fogják használni.   
A Tatabányai Múzeum a kiállítás megnyitója óta eltelt öt hónap alatt több tematikus rendezvénnyel igyekezett minél szélesebb közönséget megszólítani. A múzeum munkatársai a tárlatot ismeretterjesztő előadásokkal, A Vértes Agorájával közösen megtartott kelta családi nappal, gyerekfoglalkozásokkal, vagy épp az Agora Kávézó és Étteremmel partnerségben lebonyolított kelta lakomákkal színesítették. A tudományos élet jeles, a témával foglalkozó szakemberei is tiszteletüket tették a múzeumban megrendezett kelta konferencián, s beszámoltak legújabb kutatási eredményeikről. A február 1-ig megtekinthető kiállítást a január 30-án (péntek), 18.30-kor kezdődő ingyenes koncerttel búcsúztatja az intézmény.

A kiállításhoz kapcsolódó egyéb programok:

1.    Kelta lakoma
Gasztroestek, összesen három alkalommal.
Résztvevők száma: 35 fő/alkalom.
Partner: Agora Kávézó és Étterem
 
Programidőpontok:
2014. október 11. (szombat), 19 óra;
2014. november 8. (szombat), 19 óra;
2014. november 22. (szombat), 19 óra

TOVÁBB A GALÉRIÁHOZ: www.tbmuzeum.hu/Galeria/57/Kelta_lakoma

2.    Ismeretterjesztő előadás
Címe: A tündérek világa a keltáknál és Tolkiennél
Programidőpont: 2014. november 6., 17 óra
Résztvevők száma: 15 fő
Előadó: A. Pál Gabriella múzeumigazgató-régész

TOVÁBB A GALÉRIÁHOZ: http://www.tbmuzeum.hu/Galeria/56/Ismeretterjeszto_eloadasok_2014

3.    Kelta családi nap
Programidőpont: 2014. november 23., 14-18 óra
Partner: A Vértes Agorája
Résztvevők száma: ca. 900 fő

TOVÁBB A GALÉRIÁHOZ: http://www.tbmuzeum.hu/Galeria/58/Kelta_Csaladi_Nap_2014_11_23_

4.    16+ Múzeumi találkozások – Diákok buli előtt (A Múzeumok Őszi Fesztiválja 2014 országos rendezvény részeként)
Rendhagyó előadás és tárlatvezetés középiskolás diákok számára.
Programidőpont: 2014. október 3., 18 óra
Résztvevők száma: 15 fő

5.    Korszakok és birodalmak határán – Kelták a Kárpát-medencében
Tudományos régészeti konferencia.
Programidőpont: 2015. január 15-16.
Résztvevők száma: 40 fő

TOVÁBB A GALÉRIÁHOZ: http://www.tbmuzeum.hu/Galeria/62/Kelta_konferencia_2015_januar_15_16_

6.    Sajtóesemény: A kiállítás 5000. látogatója
A Korszakok és birodalmak határán c. időszaki kiállítás 5000. látogatójának köszöntése. Mivel egy gyerekcsoport, a tatabányai Szent Margit Iskola első osztályos tanulói között volt a kiállítás 5000. látogatója, ezért az osztályközösség számára ajánlott föl a múzeum egy éves múzeumi családi bérletet, amit a diákok és családjaik egymás közt megosztva vehetnek igénybe.
Időpont: 2015. január 29.

TOVÁBB A GALÉRIÁHOZ: http://www.tbmuzeum.hu/Galeria/66/A_kelta_kiallitas_otezredik_latogatoi

7.    Finisszázs: Kelta koncert
Cím: Zenei barangolások IV. – A kelták és az ír népzene
Programidőpont: 2015. január 30., 18.30 óra
Résztvevők száma: 50 fő
Partner: Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola

TOVÁBB A GALÉRIÁHOZ: http://www.tbmuzeum.hu/Galeria/67/Kelta_koncert_2015_1_30_

8.    Múzeumpedagógiai foglalkozások
Több alkalom, a város különböző iskoláiból érkező osztályok számára.
Múzeumpedagógus: Kovács Éva Zsuzsanna

II. A kiállítás szakmai ismertetője:

„Korszakok és birodalmak határán – a kelták Komárom-Esztergom megyében”

A Kr.e. utolsó félezer év a késővaskor időszaka, mely során a kelta (vagy az antik forrásokban ezen kívül gall, galata néven emlegetett) törzsek Európa nagy részét elfoglalták. Az a hatás, amit e hatalmas terület gazdasági és kulturális fejlődésére gyakoroltak, elsősorban a helyi lakossággal való békés együttélésen alapult, létrehozva egy egységes, az egyes területekre jellemző, egyéni ízekkel gazdagított európai kulturális egységet.
A régészeti terminológiában a svájci lelőhelyről LaTene kultúrának elnevezett korszak a Kárpát-medencében a Kr.e. 5/4. század fordulójától a római hódításig tartott.
Komárom- Esztergom megyében a legkorábbi leletek a kelták történeti vándorlását megelőző időből Pilismarót – Basaharc lelőhelyről származnak.
A keltáknak a nyugati területekről, minden bizonnyal a túlnépesedés miatt bekövetkezett vándorlása egyik iránya a Duna vonalát követte. Ehhez az időszakhoz köthetőek a hetényi (Chotin) temető harcos sírjai is.
A 3. században a Kárpát-medencében létrejött a kelta kulturális hegemónia, megyénk területén megszaporodnak a lelőhelyek, a kelták birtokba veszik a folyók menti, hegylábi dombhátakat.  A korszakból származik a Tatabánya –Dózsakertben feltárt telep- és a Szomód- kenderhegyi birituális temetőrészlet is.
Az alföldi, koravaskori, keleti származású népességgel való kapcsolatok különleges emléke a Lábatlan- Cementgyár temetőben előkerült urna állatküzdelmi jelenete. A téma szkíta, megvalósítása már a kelta ízlést követi.
A 2. században olyan gazdasági ill. politikai változások következtek be, mely során létrejöttek az erődített, magaslati telepek, az ún. oppidumok. A törzsi székhelyek, melyek közül egy megyénkben, stratégiailag kiváló helyen, az esztergomi Várhegyen található, egyben a gazdasági- és szellemi élet központjai is voltak.
A Kr.u. első évtizedekben bekövetkező római megszállás után a kelta telepek zömében tovább folyt az élet.. A megye délnyugati területén a római kor első szakaszában az azalusok keltizált törzsét, a Dunakanyarban pedig az eraviscusokat találjuk.
    A kiállítás a Komárom- Esztergom megyében, valamint a Zsitva folyó mentén feltárt lelőhelyek anyagának segítségével mutatja be a térség vaskorát, a koravaskori előzményektől (válogatás Süttő, Tata, Tatabánya Hallstatt leletanyagából) át a kelta és keltizálódott törzsek római kori tovább éléséig (Esztergom, Tatabánya, Környe). A LaTene időszakot a megye kiemelkedő jelentőségű kelta lelőhelyei (Pilismarót- Basaharc, Lábatlan, Tokod, Esztergom, Tát, Dunaalmás, Szomód,Tatabánya, stb), valamint a történeti kelta vándorlás idejéből származó, Szlovákia területén található feltárások, elsősorban a hetényi (Chotin)  temető leletanyagán keresztül mutattuk be.
    A kiállított leletanyag a Magyar Nemzeti Múzeumból, az MNM Esztergomi Vármúzeumából és Balassa Bálint Múzeumából, a tatai Kuny Domokos Múzeumból, a komarnoi Duna Menti Múzeumból és a Tatabányai Múzeumból származik.
    A kiállítás jelenleg a lévai (Szlovákia) Tekovské Muzeumban látható. Nyáron a komáromi Klapka György Múzeumban kerül újra megrendezésre.
    A kiállítás részletes leírását lsd: Melléklet/ a kiállítás forgatókönyve.
Részletes ismertető a kiállításról: http://www.tbmuzeum.hu/Fooldal/2
Képek, galériák a kiállításról, és a kapcsolódó rendezvényekről: http://www.tbmuzeum.hu/Galeria

III. Múzeumpedagógiai program megvalósulása:

A kiállításhoz vezető füzet készült, ami foglalkoztató jellegű. Tartalmaz információkat, ezeket szemléltető színes képeket és rajzokat, valamint ezekhez kapcsolódó feladatokat.
Egy-egy része a kiállítás meghatározott témájához kapcsolódik.
A gyerekeknek leginkább a gazdag képanyag és a térképek tetszettek.
Az óra célja: a kiállítás megismerését szorgalmazó ismeretterjesztés, a gyerekek érdeklődésének tágítása játékos eszközökkel: megvalósult.
Az óra célközönsége: 6-12 éves korcsoport volt, jól terveztünk, mert a foglalkozásokon 2014 novemberében és 2015 januárjában résztvevő 212 gyerek közül csak 25 volt idősebb.
Az óra időtartama:90 percre lett tervezve, de hosszabb időt vett igénybe.
Az óra kiemelt témái:
-    Kerámiák
-    Kelta újítások: fazekas korong, pénzverés, kézi malom
-    Romanizálódás: határvédő rendszer, őslakosok szerepe
-    Bánhida- Erőműtó romanizált kelta telep anyaga
-    Környe - kocsi sír
-    A kelták életmódja (öltözködés, ételek, utazás, temetkezés)
A gyerekeket leginkább a kelta újítások és az ékszerek érdekelték.
Az óra feladattípusai:
-    fogalmak ismerete
-    ábra és szöveg elemzését célzó feladatok
-    tesztjellegű feladatok: feleletválasztás, totó, hibakutatás
-    keresztrejtvény
-    felismerést segítő feladatok rajz, ábra, leírás alapján
-    természetföldrajzi ismeretekhez kapcsolódó feladatok rajz ábra, leírás alapján
-    tájékozódást, térképismeretet célzó feladatok
Az óra eszközei: foglalkoztató füzet, homok tálca.
A homok tálca használata elemi élményt nyújtott a gyerekeknek.(Írás, rajzolás a homokba)
Az óra módszerei:
A feladat megoldások során mind az öt érzékszervét használniuk kellett a gyerekeknek.
Az utolsó feladat minden részben tovább gondolásra biztatta őket, otthon, iskolában, könyvtárban végezhető kutatást vagy manuális tevékenységet ajánlott a témával kapcsolatban. A foglalkozások kitágították a látószögüket: a világ múlt, jelen és jövő, látható, hallható, érinthető, gondolkodtat és érzéseket kelt. Az óra művészetpedagógiákra való épülése elnyerte a kollégák tetszését is.

Tatabánya, 2015. március 4.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szakmai beszámoló az NKA Közművelődés és Népművészet Kollégiuma által támogatott Komárom-Esztergom megye népi szakrális emlékeinek és búcsújárási szokásainak gyűjtésére szervezett táborok megvalósulásáról.

 

 

            A Tatabánya MJV Tatabányai Múzeum 2012-ben pályázatot nyújtott be az NKA Közművelődés és Népművészet Kollégiumához, Komárom-Esztergom megye népi szakrális emlékeinek és búcsújárási szokásainak gyűjtésére tervezett táborok megvalósítására.

            Nyertes pályázatunkra a megítélt összeg 350 000 Ft volt, melyet ez úton is köszönünk.

A kutatásnak voltak már előzményei, 2000-2002 között Kövesdi Mónika művészettörténész és Kemecsi Lajos néprajzos, a Kuny Domokos Megyei Múzeum munkatársai, a Tata környéki települések emlékanyagának gyűjtésével egy adatbázis létrehozását megkezdték.

            A gyűjtőmunka azonban, Kemecsi Lajos távozásával a múzeumból, abba maradt. Ezt kívántuk 2011-ben a megyei kollégák közreműködésével feléleszteni, ill. az egész megyére kiterjeszteni. A kutatási tervet 8 szakember közreműködésével elkészítettük. Újabb lehetőséget jelentett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténeti Tanszékének csatlakozása a projekthez, hiszen fiatal, lelkes és érdeklődő hallgatók, a közeljövő szakemberei csatlakoztak a kutatáshoz.

A célunk egy olyan, egész Komárom-Esztergom megyére kiterjedő adatbázis létrehozása, melyben szerepelnek a jelenleg is álló, valamint a forrásokban szereplő, de már nem létező emlékek is. A meglévő anyagnál szerepeltetjük a pontos helymeghatározást, esetlegesen pontosítva a korábbi térképészeti adatokat. E mellett rögzítjük az emlék pontos méreteit, jelenlegi állapotát is. Mindezeket, a helyszínen felvett adatokat egészítik ki a tárgyra vonatkozó könyvészeti és levéltári források, valamint a helyi emlékezet.

Komárom-Esztergom megye jelenlegi formájában 20. századi, mesterségesen létrehozott alakulat, kistájainak hagyományos néprajzi, történeti kapcsolatai a megyehatárokon túl mutatnak. Ez az adatbázis számos, új kutatásnak lehet alapja, de ezen túlmutatóan is van jelentősége. A kutatók, az adott településen megjelenve, felhívhatják a figyelmet ennek az emlékanyagnak a jelentőségére, a közösség múltjában betöltött szerepére is.

Az egyetemi hallgatók szempontjából több előnye van e tábori formának. Az együtt töltött napok alatt bepillantást kapnak a terep munkába. Megtapasztalhatják, milyen az, amikor több tudományterület team-munkában dolgozik együtt, sajátos szempontjaik hogyan képesek kiegészíteni egymást, gazdagítani egymás látókörét.

2012-ben két tábort szerveztünk. Igyekeztünk az idei évet a két, kiemelkedő jelentőségű búcsújáró hely, Csatka és Péliföldszentkereszt környékének szentelni.

Július 8-13 között Ácsteszér központból az alábbi községekbe sikerült még eljutnunk: Csatka, Aka, Súr, Réde, Bakonybánk, Bakonyszombathely, Bársonyos és Kerékteleki.

Szállásunk az ácsteszéri Önkormányzat jóvoltából ingyen, a korábban bezárt Táncsics Mihály Általános Iskolában volt. Csoportos étkeztetést itt csak ebédet tudtunk szervezni magunknak, mivel a Kollégium alapanyag vásárlást nem támogatott, ezt önerőből oldottuk meg.

Ennek a tábornak a résztvevői voltak:

Tábor ill. csoportvezetők:

 Altdorferné Pál Gabriella néprajzos, Kövesdi Mónika művészettörténész, Schmidtmayer Csaba néprajzos és Vereckei András művészettörténész-vallástörténész végzős egyetemi hallgató.

Egyetemi hallgatók:Baross Vanda, Berkes Lívia, Hatás Emese, Lengyel Barbara, Major Flóra, Mészáros Viktória, Pálvölgyi Zsófia, Tarjányi Viktória, Tímár Zsófia, Varga Nóra, Vasuta Zsolt.

Augusztus 12-17 között Esztergom központtal gyűjtöttünk Süttő, Piszke, Lábatlan, Nyergesújfalu, Tát, Pilismarót, Dömös, Bajna, Bajót, Péliföldszentkereszt, Epöl, Nagysáp településeken, egy csoport egész héten Esztergomot járta. Szállást és étkezést a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban kaptunk.

Ennek a tábornak a részt vevői voltak:

Tábor ill. csoportvezetők:

 Altdorferné Pál Gabriella néprajzos, Kövecses-Varga Etelka néprajzos, Mechler Katalin történész, Schmidtmayer Csaba néprajzos és Vereckei András művészettörténész-vallástörténész szakos egyetemi hallgató.

Egyetemi hallgatók: Andrási Erika, Berkes Lívia, Borz Zsófia, Hatás Emese, Lengyel Barbara, Major Flóra, Medgyesi Barbara, Mécses Éva Hilda, Nagy Anna, Pálvölgyi Zsófia, Skobrics Kata, Vasuta Zsolt.

Középiskolai tanulók: Farkas Réka, Greiner Tamás, Payer Rebeka.

A tábor napirendje mind a két esetben azonos volt.

            A táborba érkezés délutánján a hallgatók előadásokat hallgattak meg a környék helytörténetéről, birtokviszonyairól, népi vallásosságáról, valamint a gyakorlati ismereteket a gyűjtés technikájáról. Még ekkor megtörtént a csoportba osztás. Az előkészítés során elkészített térképek is kiosztásra kerültek.

            A kiválasztott településekre csillagtúrában, a szállásról indultunk minden nap.

Reggeli után (fél9-kor), az előző nap megbeszélt településre indultunk a csoportokkal. Az adott településre érkezve először a polgármesteri hivatalt ill. ahol volt, a plébániát kerestük fel. A kutatásról a települési önkormányzatok, plébániák emailben ill. telefonon már korábban értesítést kaptak. Itt a csoportok segítséget és útmutatást kaptak.

A megbeszélt feladatuk szerint a művészettörténész csoportok felderítették az adatbázisban szereplő emlékeket, kimentek, bemérték, fotózták ill. leírást készítettek róla. Feladatuk volt a templomok és a templomi kegytárgyak, zászlók felderítése, adatolása is. E mellett, tudakozódniuk kellett esetleges korábban állt, de mára megsemmisült emlékek felől, azok helyét az útmutatás alapján térképre rögzítették.

A néprajzos csoportok diktafonnal, füzettel járták a falvakat, idős adatközlőket, helytörténészeket kerestek fel. A korábban megbeszélt szempontok alapján tudakozódtak arról, fűződik-e ezekhez az emlékekhez helyi legenda. Tudják-e, emlékeznek-e rá, mikor, ki, miért állította. Gondozzák-e, szertartásban vette-e/vesz-e részt? A falu hová, milyen útvonalon járt búcsúba? Ma ez része-e még a helyi katolikus közösségnek?

A szállásra este fél6-6 körül érkeztünk vissza. A vacsora után a napi feladatokról számoltunk be egymásnak. Megbeszéltük a következő napot, a hangzó- és fotóanyagot laptopra, ill. adathordozóra rögzítettük. Ez után került sor az egyetemi hallgatók referátumainak meghallgatására. A témákat a táborba indulás előtt kapták a jelentkezők, arra még otthon kellett felkészülniük.

Az esték általában szakmai és baráti beszélgetésekkel teltek, sokszor helyiek is csatlakoztak hozzánk. Különösen Ácsteszéren, ebben a kis, bakonyaljai településen fogadtak minket nagy érdeklődéssel.

Az idénre tervezett munka terepi része lezárult a táborok végével. Viszont a rengeteg adat rögzítés jelenleg is zajlik a Tatabányai Múzeumban. A részt vevő kutatók egyéb elfoglaltságainak arányában tudunk sort keríteni a levéltári kutatásokra.

Az NKA Közművelődés és Népművészet Kollégiuma által kapott összeget hálásan köszönjük, sajnos csak részben tudtuk felhasználni. Mivel Ácsteszéren nem volt módunk, a helyi lehetőségek szűkössége miatt, csak napi egyszer igénybe venni a támogatott csoportos étkezési formát. A további étkezéseket részben a Tatabányai Múzeum támogatta, részben pedig önerőből oldottuk meg. Mivel előadói díjat nem kértünk, a megjelenő muzeológusok és szakemberek ingyen segítettek nekünk. Ennek finanszírozására szerettük volna a maradék pénzt felhasználni, de sajnos, az Önök beleegyezése a módosító kérelmünkre október 1-jén érkezett meg, azon a napon, amikor a pénzt már át kellett volna utalnunk. Mivel ez a pénz a Tatabányai Múzeumban nem áll rendelkezésre, a pénzügyi lebonyolítást nem tudtuk megkezdeni, néhány óra alatt pedig mindezt nem lehetett megtenni.

Közben benyújtottuk a kérelmet a jövő évre tervezett táborra is, amely a volt Esztergom vármegyei rész még hiányzó falvainak vizsgálatára irányul majd. Reméljük, a tanulságokat levonva megtervezett költségvetésünkkel az idei hibáinkat ki tudjuk küszöbölni. Köszönjük segítségüket!

További támogatásukban bízva, tisztelettel:

 

                                                                                            Altdorferné Pál Gabriella

                                                                                      régész-néprajzos főmuzeológus

                                                                                        a projekt és a tábor vezetője

 

















...............................................................................................................................


Tatabányai Múzeum 2011.

 

A Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Szakmai Kollégiumának támogatásával megjelent a Tatabányai Múzeum új évkönyve!

Az érdeklődők egyelőre még csak a Tatabányai Múzeumban vehetik meg, de hamarosan több helyszínen is kapható lesz, amiről szintén honlapunkon értesítjük a közönséget.

Az évkönyv tartalomjegyzéke a következő:

 

 

Tatabányai Múzeum 2011. - A Tatabányai Múzeum Évkönyve 2.

 

 

Eichardt János - Kutasi Csaba: Oroszlány a Vértes ölelésében

(Oroszlány: a Town embraced by the Vértes)…  ............................................................…...5

 

Groma Kata: Csónakfibulát tartalmazó sír Tatabánya-Dózsakertből

(Bestattung mit Navicellafibel in Tatabánya-Dózsakert)..............................................….37

 

Tokai Gábor: A Kárpátokra vonatkozó ókori ismeretek

(Ancient knowledge ont he Carpathian Mountains)………….....................................……51

 

Simonik Péter: Egy elfeledett közösség. Adalékok "Tatabánya, Felsőgalla, Alsógallai Izraelita Fiókhitközség" megalakulásának és működésének történetéhez

(A Forgotten Community. Additional Information of the Formation and  Operation of the Jewish Community of tatabánya, Felsőgalla and Alsógalla)......67

 

Kiss Vendel: "A munkásságra nevelő hatással lenni." A bányatársulat által irányított népművelés céljai, eszközei és eredményei a tatabányai bányatelepen a két világháború között

(\\\'To Educate Workers\\\' The objektives, tools and achievements of the Mine Company int he Tatabánya mining site between the two World Wars)….................77

 

Horváth István: A tata-tóvárosi angolkert forrásai - kísérlet Budapest vízellátására

(Springs int he Englisch garden of Tata-Tóvároskert - an attempt to supply Budapest with water)…………………………...........................................……................………….85

 

Vámosi László: 85 éve született Brém Ferenc tatabányai szobrász- és éremművész

(Ont he 86th Anniversary of the Birth of Ferenc Brém, Sculptor and Medallic Artist from Tatabánya)…………………………………………..............................................……..93

 

Kovács Éva: Múzeumpedagógia a Tatabányai Múzeum Szabadtéri Bányászati Múzeumában és Ipari Skanzenében (2006-2012)

(Museum education int he Open Air Museum of Mining and Industry of the Tatabánya  Museum from 2006 to date)………………………………………...........……107

















...........................................................................


Szakmai beszámoló

 

 Az „Úgy megrótta fáját, bizony megcsodáltuk…” című kiállítás és a hozzá kapcsolódó közművelődési-múzeumpedagógiai programsorozatról

 

A Tatabányai Múzeum - számos más intézménnyel együttműködve - 2010-ben egy új programsorozatot indított, melynek címe „Interkulturális kapcsolatok a Közép-Duna medencében – a reneszánsztól a barokkig”. A projekt első lépésének célja a mohácsi vereséget követő, a résztvevő területek szempontjából meghatározó történelmi jelentőségű új arisztokrata dinasztiák (így jelen esetben a Nádasdyak, Pálffyak és Esterházyak) sorsán keresztül az adott korszak történetét, társadalmát, mindennapjait, a főúri mecenatúra eredményeit, a vallási, identitásbeli és műveltségi változásokat, fejlődést bemutatni, a katonasors és –történet mellett a látogatóknak egy társadalomtörténeti körképet nyújtani.

A projekt második lépéseként, 2011-ben az NKA Múzeumi Szakmai kollégiuma által támogatott kiállítás a 16. századtól forrásokban, valamint emlékanyagukban is nyomon követhető iparosok tevékenységét mutatta be, jelen esetben a fa megmunkálásával foglalkozó mesterek közül is elsősorban a kádárokét. A részt vevő múzeumok gazdag céhes anyagára támaszkodva sikerült a tárgyalt időszakban szétváló mesterségeket is bemutatnunk – hajómolnárok, kerékgyártók, ácsok, asztalosok, pintérek-bodnárok-kádárok, valamint a céhek életébe bepillantást nyújtani.

Minderre nagyszerű lehetőséget nyújtott – és nyújt a továbbiakban is – a tatai fesztivál-sorozat nyitó rendezvénye, a Tatai Patara 1597. című történelmi fesztivál. Ehhez a fesztiválhoz kapcsolódva rendeztük meg a kiállítást, ami a tatai fesztiválsorozat végéig nyitva volt, s ami egyben a hozzá szervezett foglalkozásoknak is kitűnő terepet nyújtott.

A helyszín kiválasztása sem volt véletlen: a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezelésében álló tatai Eszterházy-kastély megnyitása nemcsak vonzó, s a nagyközönség számára rendkívül izgalmas lehetőséget jelent, de egyben fel szerettük volna hívni a figyelmet az épület értékeire és tarthatatlan állapotára is. A csak a tatai patarán részt vevő több mint 25 000 fővel számolva úgy érezzük, lehetőségeinkhez mérten megtettük ez irányban is a megfelelő lépést.

A kiállítás megvalósítását több közgyűjtemény együttműködésével terveztük és valósítottuk is meg. Amire már korábbi tevékenységeinkkel is igyekeztünk felhívni a figyelmet, óriási érték lappang a vidéki múzeumok gyűjteményeiben, melynek csak nagyon kis része kerülhet ki az ott rendezett állandó és időszaki kiállításokra. Az általunk megkeresett múzeumok azonnal csatlakoztak kérésünkhöz, s volt ahol önálló felajánlás útját, volt ahol külön, önálló kutató munkát engedélyezve s végezve sikerült a megfelelő anyagot kiválasztanunk. Ennek köszönhető elsősorban a kiállítás szakmai sikere, ahogy a megnyitón is elhangzott dr. Kemecsi Lajostól, aki erre külön fel is hívta a jelen levők figyelmét: „gyönyörű, együtt még soha nem látott, s rendkívül értékes anyagot láthatott a látogató.”

A kiállítás legfontosabb mecénása a Nemzeti Kulturális Alap támogatása mellett a fesztivált szervező rendezvényiroda (ZO-FI Rendezvényszervező Iroda, Tata). Nekik köszönhető a gyerekfoglalkozásokra felállított, mesterségeket bemutató és egyben ki is kipróbálható sátrak felállítása, a foglalkozások megtartása, az installáció felépítése és lebontása, a nyomdai költségek jelentős részének átvállalása, a műtárgyak szállítása, őrzése stb.


A kiállítás felépítése

·        A pályázatban foglaltaknak megfelelően az Eszterházy-kastélyban a bejárattól kezdve az előcsarnokon keresztül törekedtünk a korabeli hangulat megteremtésére, a 15-17. századi haditechnikai eszközök, metszetek, festmények stb. bemutatásával.

·        A kiállítás installációját sikerült úgy összeállítani, hogy mind a kastély eredeti és bemutatható részletei, mind pedig a kiállított, elsősorban fa tárgyak megfelelően érvényesülhessenek. Az összekötést a kastélytéren és a rendezvényen zajló és a kiállításhoz is kapcsolódó eseményekkel az installációnál felhasznált vászon szolgáltatta, amiből a gyerekfoglalkozásoknak helyként szolgáló kinti sátrak is készültek.

·        A fa színvilágát felidéző tájékoztató tablók is ugyanezt a célt szolgálták, de a téma iránt mélyebben érdeklők számára is igyekeztünk megfelelő információ nyújtására.

·        A végvári élet bemutatását követően azonnal a legszebb és egyben a legnívósabb tárgyakkal késztettük megállásra a látogatót. A győri céhládák (a fegyverkovácscéh ládája és a jelzőágyú, valamint a mészáros céh ládája, mint a faművesség egyik remeke) mellett ugyanezt a célt szolgálta a nagyméretű kádárműhely rekonstrukciója és a kádár egyesülettől kölcsönkapott, a hordók összeállítását példázó (palást - palástösszehúzás, abroncsösszehúzás) hordók.

·        A kastély dísztermében került sor a faműves céhek mindennapjainak és legszebb emléktárgyainak bemutatására.

 

A kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozások, foglalkoztató füzet

A kiállítás, s a kapcsolódó előadások, vezetések és foglalkozások alapvetően az általános és a középiskolás korosztályt célozták meg, természetesen lehetőséget nyújtva a felnőtt érdeklődők részére is. A foglalkozások a kiállítás tematikai egységeihez csatlakozva az új dinasztiák bemutatása mellett a reneszánsz újításához, a humanizmus és reformáció gondolatvilágához és a török kor hadtörténetéhez kapcsolódtak, illetve egy-egy kiállított tárgy kapcsán a kapcsolódó mesterség minél jobb megismerését célozták. Lehetőség nyílt a kor divatjának, öltözködési szokásainak, mindennapjainak megismerésére. A foglalkozások eddigi hagyományainkat követték: előadások- és kézműves foglalkozások.

A kiállításhoz kapcsolódva a következő témákat dolgoztuk fel:

1.         Viselet a 16. században

2.         Faművesség a végeken

3.         Reneszánsz ékszerek

4.         Reneszánsz bútorok: fafaragás, intarziakészítés

5.         „A végek vitézi”: drámapedagógiai foglalkozás

6.         A céhek élete: faművesség

7.         A majolika

8.         A reneszánsz motívumkincse

9.         A magyar néprajz reneszánsz hagyományai

10.       Mi az a patara – haditechnikai újítások a 16. században

11.       Interaktív kiállítás: a kiállítás technikai elemeinek megismertetése

A fesztivál ideje alatt a meghirdetett programjaink folyamatosak voltak, s a 25 000 regisztrált résztvevő (a gyerekeknek teljesen ingyenes volt minden program, a megnyitókon kívül a felnőtteknek 500 Ft-os regisztrációs jegyet kellett vásárolni, amiért török-, vagy egy igény szerinti kávét ihattak) egyben annak sikerét is bizonyítja. A témák feldolgozását a következő programok keretén belül valósítottuk meg:

- feladatlap a gyerekeknek a kiállítási anyagra és a rendezvényre támaszkodva (ebben minden meghirdetett téma szerepelt)

- a ZO-FI által felállított sátrakban mesteremberek vezetésével fa- és csontfaragás, agyagozás és kerámia-, ékszerkészítés, kovácsmesterség, lovagi próba, udvari vadászpróba

- a kiállításban rendszeresen, és folyamatosan tartottunk rövid előadásokat, tartottunk szakmai tárlatvezetéseket az érdeklődőknek

- a Pálffy Kompánia mintegy 20 15-17. századi gyerekruhát biztosított a korabeli viselet megismertetéséhez, valamint megtanították az érdeklődőknek a turbánkötés technikáját

- meghatározott időpontokban szabad bejárást biztosítottunk a török, magyar és a nemzetközi táborokba (szlovák, cseh, lengyel, német, belga és francia résztvevői voltak a rendezvénynek), ahol a résztvevők vállalták az érdeklődők pontos és történelmileg hű tájékoztatását.

- A kiállításhoz kapcsolódóan foglalkoztató füzet is készült

 

A kiállításhoz kapcsolódó programokat megrendeztük a másik két jelentős tatai rendezvényen is a június 24-26. között megrendezésre kerülő Víz - Zene - Virág fesztiválon, és  a november 26 - 27. között megrendezett Tatai Vadlúdsokadalom alkalmából is.   A kiállítás zárásának időpontját is az utolsó tatai fesztiválra, a Tatai Vadlúdsokadalomra időzítettük. Tapintható kiállítás címmel hirdettük meg foglalkozásunkat - helyi média és a múzeum honlapján -, s alapvetően a kádárszerszámok megismerésére helyeztük a hangsúlyt.

 

A kiállítás és a hozzá kapcsolódó közművelődési programok jelentkezése a médiákban.

2011. május 11-én sajtótájékoztatót tartottunk a fesztiválról és a tervezett programokról, a kiállítás kurátora és a programok szervezője külön előadás keretében mutatta be a kiállítást és a rendezvényeket. A sajtótájékoztató után a helyi televízió (Tatai Televízió, amely egyben a Tatabányai Televízió munkáját is ellátja) is riportot készített a programról. A Tatai Patara 1597. fesztivált megelőzően még egy beszélgetés volt a helyi TV-ben, ahol a rendezvény szervezői vettek részt. Programjainkat a helyi TV hírsávja folyamatosan közvetítette.

2011. május 20-án a kiállítás megnyitását követően újabb felvétel és riport készült rendezvényünkről, s újabb meghirdetése a kapcsolódó programoknak. Aznap este volt az első rendezvényünk is két katonai hagyományőrző egyesület, a Pálffy-kompánia és Gölbasi serege segítségével. A Hárem címen a török nők mindennapjait igyekeztünk bemutatni, ahol a résztvevők hastáncot tanulhattak, viselettörténeti előadást hallgattak, török ételeket kóstoltak, körtáncokat tanultak, török regét hallgattak, s arcmasszást, török illatokkal hajformázást is kérhettek. A programnak óriási sikere volt.

2011. május 20-22. között a TV 5 folyamatos felvételt készített a rendezvényről és a programokról, amik mind a ZO-FI, mind Tata Város, mint pedig a Tatabányai Múzeum honlapján meghirdetésre kerültek. Egy programfüzetet is megjelentettünk a minél pontosabb tájékoztatás érdekében, valamint készítettünk egy, elsősorban a gyerekeknek szóló könyvjelzőt a pontosabb programok feltüntetésével.

Mintegy 3 órás film készült a rendezvényről, amiből kb. 1,5 órát a múzeum munkatársaival vettek fel, s jelentős részében a kiállításokról és a hozzá kapcsolódó programokról adott tájékoztatást.

 

2. A projekt eredményességének értékelése

Összességében a programban részt vevő múzeumok összefogása s támogatása tette lehetővé a tervezett projekt megvalósítását, ami óriási segítséget jelentett - s további lehetőségeket is - rejt magában. Csak így tudtunk - s előre láthatólag tudunk a jövőben is - kisebb anyagi támogatással mind a szakma, mind pedig a nagyközönség elé számottevő - vagy mint jelen esetben - egyedülálló - anyagokból összeállított időszaki kiállításokat rendezni. Úgy érezzük, a fenti projekt egy ilyen, a közgyűjtemények, társadalmi szervezetek és a civil szféra összefogásának sikeres eredményét demonstrálja.

 

Kisné Cseh Julianna

főmuzeológus



Fő támogató:
































 
















...............................................................................................................................


„Emberek és tárgyak.

Mutassunk be együtt egy számodra fontos tárgyat a múzeumban!”

Múzeumok Őszi Fesztiválja

Tatabányai Múzeum

 

            A Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Szakmai Kollégiuma 2308-as kódszámú altémájú pályázati kiírása alapján Tatabánya Megyei Jogú Város Tatabányai Múzeuma a fenti című rendezvény megvalósítása céljából nyújtott be pályázatot. A szakmai kollégium döntése alapján a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága vissza nem térítendő támogatásban részesítette intézményünket.

Pályázati azonosító: 2308/0158.



 









A megvalósítás helyszíne: Tatabányai Múzeum – Bányászati és Ipari Skanzen.

Kezdő időpont: 2011. 10. 01. (előkészítés kezdete: 2011. 07. 01.)

Befejezés időpontja: 2011. 10. 30.

 

„Emberek és tárgyak” című projektünk a pályázati kiírásban rögzített témakörök közül a „Fedezd fel a múltad!” és „A nagy rajzolás” címmel jelöltekhez kapcsolódott.

 

A megvalósítás menetének összefoglalója:

A Múzeumok Őszi Fesztiválja idején megvalósult programunk gondolatiságában kapcsolódott az idei Múzeumi Világnap jelmondatához: „Múzeum és emlékezet”. A múlt emlékeinek és a jelen történéseinek dokumentálása meghatározó része a mindenkori múzeumi tevékenységnek gondolat jegyében felhívással fordultunk az emberek felé, arra kértük őket, hogy hozzanak magukkal a múzeumba egy számukra fontos tárgyat, valamint egy ahhoz kapcsolódó, néhány mondatos leírást.

Az egykori XV-ös akna, a Bányászati és Ipari Skanzen területén található, 19. század végéről és az 1930-as évekből származó eszközökkel, tárgyakkal berendezett, múzeumi gyűjteményi anyagot bemutató fényképész műteremben modern eszközökkel portréfotót készítettünk a tárgyat tartó emberről. Az erre a célra elkészített adatlapon felvettük az adatokat (név, életkor, foglalkozás, elérhetőség, a hozott tárgyra vonatkozóan közölni kívánt néhány mondat).

A főbb munkafázisok – dátumokra lebontva – a következők voltak:

            Július, augusztus – előkészítő munkálatok, a szükséges anyagok megrendelése.

            Szeptember 4. – Fotózás és adatok felvétele (Bányászati és Ipari Skanzen, fényképész műterem).

Az októberi időpontokat megelőzően jelentős volt a Bányásznaphoz kötődve kijelölt időpont, mivel ebben az időszakban mindig jelentős számú múzeumlátogató közönséget fogadunk. Éppen ezért ez a nap fontos volt a reklám szempontjából is.

            Szeptember 5-11. – Fotók és adatok feldolgozása, tájékoztatás (Tatabányai Múzeum irodái).

            Szeptember 12. – Fotózás és adatok felvétele (Bányászati és Ipari Skanzen, fényképész műterem).

Célunk volt a múzeumban őrzött tárgyak és az emberek tulajdonában lévő tárgyak egymásra vonatkoztatása is, éppen ezért a kollégákat arra kértük, hogy – amennyiben részt kívánnak venni a programban – a múzeum gyűjteményeiből, vagy munkaeszközeik közül válasszanak egy-egy tárgyat. Ezeket a tárgyakat látogatási időben természetesen nem mozgathattuk, ezért jelöltünk ki erre a célra egy hétfői napot, lévén ekkor a skanzen zárva volt.

            Szeptember 13-30. – Fotók és adatok feldolgozása, tájékoztatás (Tatabányai Múzeum irodái).

            Október 1. – Fotózás és adatok felvétele (Bányászati és Ipari Skanzen, fényképész műterem).

            Október 2-7. – Fotók és adatok feldolgozása, tájékoztatás (Tatabányai Múzeum irodái).

            Október 8. – Fotózás és adatok felvétele (Bányászati és Ipari Skanzen, fényképész műterem).

            Október 9-14. – Fotók feldolgozása, fényképek nyomtatása, adatok feldolgozása, tájékoztatás, a kiállításban a képek mellett elhelyezendő szövegek szerkesztése, nyomtatása, fényképek és szövegek kasírozása, a programban résztvevők számára n  

 

KERESÉS:
Keresés indítása

Tatabánya, Szent Borbála tér 1.

TÉRKÉP »

Telefon: +36/20-251-6007

E-mail:


Nyitva tartás:
szerdától vasárnapig,
10 és 18 óra között.


 
VENDÉGKÖNYV OLDALTÉRKÉP ADATVÉDELEM IMPRESSZUM TÁMOGATÓINK KAPCSOLAT LINKEK HÍRLEVÉL